Varró  Dániel költő, műfordító, akit a kritikusai a posztinfantilizmus előfutáraként emlegetnek, a Billentyűzárát oldd ki szívednek címet kapó író-olvasó találkozó keretén belül mutatkozott be a sepsiszentgyörgyi közönségnek. A költő iránti érdeklődés várhatóan nagy volt, megtelt a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron terme kicsikkel és nagyokkal. Az Evilági együttes a költő megzenésített verseivel szórakoztatta a közönséget. A 35 éves író beszélgetőtársa Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője volt, aki alaposan kikérdezte a művészt az alkotási folyamatról, az ihletről és sok egyéből.

 

Varró Dániel mesélt költői pályafutásának kezdetéről, elmondta, kistestvéri rivalizálásból kezdett el írni nővére példáját követve. 12 évesen tetszett neki, hogy Petőfi és Ady számára is elbeszélőkölteményeik meghozták az óhajtott országos sikert, ennek mintájára ő írta meg elsőként a Nyuszika, a Nyuszika szerelme és a Nyuszika estéje eposztrilógiát.

 

Első könyvét, az 1999-ben megjelent Bögre azúrt a kritikusok nem fogadták jól, őt pedig a posztinfantilizmus előfutárának nevezték. Varró Dániel fejében ekkor középiskolai magyartanárának tanácsa kavargott, mely szerint a költő legfontosabb ihletője a pokoljárás. Őt nem érték még akkoriban világfájdalmak, így nem törődve az ahhoz hasonló rosszmájú megjegyzésekkel, hogy felnőttversei túl gyerekesek, gyerekversei pedig túl felnőttesek, legfőbb ihletői – a szerelem, az évszakok és a nátha – hatására ő csak írt, írt és írt.

 

Múzsái köre bővült, amikor megszületett kisfia, Misi. Egyik alkalommal, amikor sírt a kisbaba, ő altatódal helyett verset kezdett mondani neki, s mivel más nem jutott eszébe,  Ady Endre Párizsban járt az ősz című költeményét mondta el. Misi megnyugodott, ő pedig meglepődve eszmélt rá a költészet praktikus hasznára. Így kezdett el modókák után keresgélni, de valahogy nem tudta fiának hitelesen előadni, hogy „hátamon a zsákom, zsákomban a mákom”, amikor még sosem volt egy zsák mák a hátán. Így jött az ötlet, hogy városi apukaként urbánus szülők urbánus gyerekeinek kortárs mondókákat írjon. Két kötetnyivalóra van eddig(Akinek a lába hatos - Korszerű mondókák kisbabáknak, Akinek a foga kijött - Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak), de Misi nem szűnik meg múzsaként tevékenykedni, tehát minden remény megvan a folytatásra.

 

Arra is fény derült a gyerekek kérdései kapcsán, hogy milyen érzés a költőnek híresnek lenni, hány helyen járt a világban, sőt, azt is megtudhattuk, hogy csodák csodájára Varró Dániel más is szokott csinálni a versíráson kívül. Például játszik a gyerekeivel, gomfocizik és kártyázik.

Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Magyarországon érettségi tétel a költészete, megemlítette, hogy kapott már emiatt fenyegető levelet, és szerényen beismerte: Nem vagyok biztos benne, hogy le tudnék magamból ötösre érettségizni.

 

A közönségtalálkozó végén sokan állták ki a hosszú sort, hogy dedikáltathassák köteteiket, pedig az április 24-ei estére nem volt érvényes Varró Dániel felhívása: „Gyere, babám, dédelgess, nincs ma este BL-meccs!”

 

Ambrus Melinda

Oldal megjelenítése: 1106