Április 28., vasárnap, 21.30 óra, A színpad

Van néhány olyan magyar zenekar, amely egyszerűen nem szűnik meg. Ha véletlenül fel is bomlanak, vagy át is alakulnak, slágereik olyan hatást érnek el, amely halhatatlanná teszik őket. Kétségkívül ide sorolhatjuk az Edda Művek zenekart is. Ha az első szárnybontogatásuktól számoljuk, éppen idén 40 éves a rockegyüttes, ha a Pataki Attila-féle felállástól, akkor 39 éve jegyezték először a legendás dalokat. Dalaink magyarságtudatból, érzelemből, hangzásból, hangszerelésből és rockból mind jelesre vizsgáznának, és van még bennük valami plusz, ami megmagyarázhatatlanul hozzá láncolja hallgatóját az Edda „művekhez”.

Egyetemi zenekarként indultak. 1973 lehetett - senki nem tudja pontosan a dátumot -, amikor ketten-hárman pengetni kezdtek valamelyik kollégiumi szobában, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Amikor a szoba már tele lett hallgatókkal, a kollégium folyosóján folytatták, majd heti rendszerességgel az egyetem szomszédságában lévő Boci-bárban zenéltek. Az akkori elvárásoknak megfelelően főleg világhírű együttesek slágereit játszották. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. Ráadásul ezt a hobbijukkal, a zenéléssel tehették.

Ekkor még Griffnek hívták őket, 1974-ben, akkor már Pataki Attila énekessel Edda Művekre változtatták a nevüket. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. Az Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Mussolini lányát is így hívták.

A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyek szinte nyomon követhetetlenek. A lényeg mégis az, hogy a tagcserék ellenére az Edda megmaradt az egyik legtöbbet hallgatott és játszott, valamint legtöbbet foglalkoztatott magyar rockegyüttesként. Több mint 20 albumot jegyeztek, jóval több mint 100 megaslágert. Jelenlegi felállás: Pataky Attila – ének, Alapi István – gitár, Kicska László – basszusgitár, Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek és Hetényi Zoltán - dob, ütőhangszerek.

A lemezeladást nézve is Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata. Szinte valamennyi lemezük "bearanyozódott". Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.

Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években jelentős szerepet játszik dalszövegeikben az aktuálpolitika . Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein.

A 22. Szent György Napokat az Edda Művek zárja.