A művészeti líceum diákjai és tanárai hétfő délelőtt kíváncsian várták, hogy miről fog beszélni a híres egyetemi tanár a hangzatos, ám keveset sejtető cím kapcsán. Mintha erre ráérzett volna, Szegedy-Maszák Zoltán azzal kezdte előadását, hogy tisztázta: médiaművészet alatt interaktív művészetet kell érteni, ami nem is annyira új találmány – mint ahogy azt sokan gondolnák–, hiszen gyökerei az 1960-as évekig nyúlnak vissza.

 

Az előadó korszakalkotó műként utalt Jean Tinguely Homage to New York című, önmagát felépítő és megsemmisítő műalkotására, amelynek leírását mindössze egy rövidke feljegyzés őrzi Billy Klüver tollából.

 

Szegedy-Maszák Zoltán képzőművész az Egyesült Államok hatvanas évekbeli kortárs amerikai és kortárs európai művészetének szimbiózisát Marcel Duchamp 1912-ben készült Lépcsőn lemenő akt és Robert Henri Figura mozgásban (1913) című alkotásaival illusztrálta.

 

A művészek és mérnökök közti együttműködés első tárgyiasult eredménye az a műalkotás volt, amely a teniszjátékot táncként állította be, és minden labdaütésnél lekapcsolódott egy lámpa, addig-addig, amíg teljesen sötétség nem lett. Ekkor infrakamerás felvételt vetítettek a közönségnek. Hogy a teniszütő érzékelje, amikor labdával érintkezik, és az egyéb technikai malőrök 2500 órányi kísérletezésbe teltek – osztotta meg a jelenlevőkkel az előadó.

 

Így alakult meg az E.A.T (Experiments in Art and Technology) non-profit szevezet, amely a művészek és a mérnökök közti munkakapcsolatot kívánta támogatni, előmozdítani. Szegedy-Maszák Zoltán elmondta, nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű kezdeményezés, de ez nőtte ki magát leginkább. Említést tett a Pepsi Pavilion néven is ismert tükörkupoláról, amely csak nézőkkel nyer értelmét, valamint Andy Warhol 1965-ös Silver Clouds-áról (Ezüst felhők), Robert Rauschenberg Oracle-jéről (Orákulum), amelyet mérnöki szempontból sem volt könnyű kivitelezni, illetve Jeffrey Shaw videóinstallációiról is, például a The Interactive Plant Growingról, amelynek lényege, hogy a néző amikor megtapint egy növényt, az a képernyőn elkezd növekedni, az érdeklődő pedig folyamatában láthatja annak fejlődését.

 

Befejezésként Szegedy-Maszák Zoltán egyetemi tanár az interaktív művészetet tiszavirág jellegűnek nevezte, amely nem feltétlenül jelenti azt, hogy tiszavirág életű is ez, hisz olyan, mint a zenemű – mondta –, kotta, amit sokféleképpen lehet előadni. A katarzist átélni nem tudjuk, csak interpretálni a művészeti szándékot – jelentette ki.

 

Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az újraértelmezés igenis legyen radikális, mert nem történhet rosszabb ezekkel a művekkel, mint hogy eredetiségüket tisztelni, rekonstruálni akarják.

 

Akik a téma iránt komolyabban érdeklődnek, fotókért, videókért és egyéb információkért ellátogathatnak a www.9evenings.org honlapra.

 

Szegedy-Maszák Zoltán és Fernezelyi Márton Magányos és társas művek 2.0 című tárlatának megnyitója április 23-án, kedden 18 órától lesz a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótéren.  

 

(Ambrus Melinda)

Oldal megjelenítése: 1851