Pénteken este a Szent György Napok keretén belül lépett színpadra Janicsák Veca, a 2010-es X-faktor tehetségkutató legjobb női hangja. A fellépést követően az énekesnő mesélt a dalairól, valamint a közönségszeretetéről egyaránt.

Az idei évben már másodszor koncerteztél Sepsiszentgyörgyön. Milyen érzés volt újra találkozni az itteni rajongótáboroddal? Hogyan érzed magad a városban?
Örömmel vagyok itt. Annyira bejáratott már a dolog, hogy ki tudom mondani: Sepsiszentgyörgy. Ez azért már egy jó dolognak számít, és valóban nagyon jól érzem magam, viccet félre téve. Hihetetlen vendégszeretet van, kedvesség. Fantasztikusan jól éreztem magam nem csak én, hanem a zenekarom is.

Talán a legnagyobb feladat egy tehetségkutató után, hogy megmutasd a saját egyéniségedet, zenédet, és persze azon keresztül önmagad. Mennyire jelentett ez számodra kihívást az X-faktort követően?
Szerintem ez mindenkinek kihívás. Azt gondolom, hogy aki ki akar lépni abból, hogy ő nem tehetségkutatós, az felesleges dolog, mert abból indultam én is. A mai fiatal sztárok nagy része igenis tehetségkutatóból indul, ez az az út, ami elvezet oda a jelenlegi helyzetben, hogy az emberek valóban megismerjenek. Ott már mutattál valamit magadból, amiért érdekled az embereket. Ebben nincs, amit szégyellni, nem is akarom elfelejteni. Úgy vagyok vele, hogy ez akkor volt, csináltam addig a dolgomat, amíg kellett. Azt a részét annak a világnak megtartottam, amiről úgy gondolom, hogy számomra értéket hordoz. Olyan feldolgozásokról van szó, amelyeket már nem tudok és nem is szeretnék kihagyni a koncertjeimből, mert tudom, hogy szeretik tőlem. Ez nagyon nagy öröm, fantasztikus dolog. Közben egyfolytában dolgozom azon, hogy mindig jó legyek, tudjak valami olyant mutatni, amivel én is több leszek, és amely által a közönség is épülhet, több lehet.

Egy igen színes skálát sikerült megmutatnod az érzelmeidről a 2011-ben megjelent Veca Világa albumoddal. Miben más, miben egyedi az Eurovíziós dalod?  
Az Új Generáció egy olyan dal, ami a konvencionális dolgoktól egy picit elrugaszkodik, és olyan ötletek vannak benne, amelyekkel azt hiszem, hogy a mai világban az emberek kevésbé találkoznak. Az ember kitalál valamit, és fél attól, hogy sok lesz, hogy nem jó. Manapság ami három hangból áll az a jó. Én ezzel nem értek egyet. Azt gondolom, hogy a közönség igen is okos, értelmes, intelligens, és azokat a dalokat is meg fogja érteni és érezni, amelyek nem három hangból állnak.

(Kérdezett: Szász Tamara)