Lukács Sándor - Lucky karikaturista legújabb, Vigyázat, emberek járnak! című kiállítását rendhagyó módon élő rádiós műsorban nyitotta meg László Károly színművész az INdiVINO Wine Studioban.

 

Grubisics Levente műsorvezető elmondta: nincsen Szent György Napok Puki bácsi nélkül, ő az aranyszó, míg Lucky az aranykéz. László Károly örült a felvezetésnek, elmesélte, hogy húsz évvel ezelőtt elindult egy komédiás szekér, a házakon fáklyák égtek és húszezer ember előtt adták elő Szent György lovag legendáját. Puki bácsi szerint Lukács Sándor napjaink Szent György lovagja, aki hangoskodás nélkül, jó szemmel és jó szívvel, lándzsa helyett ceruzával a kezében vívja meg a maga harcát az emberekkel.

 

Puki bácsi a karikatúra művészetét a kabaré műfajához hasonlította, hisz ugyanazt a célt szolgálja a kettő: a torzulást, a jellemhibát szeretettel próbálja kiírtani az emberből. A kabaré 1811-ben Párizsban megszületett kiáltványa azt mondja ki, hogy „maró gúnnyal kommentáljuk a politikai eseményeket és megmutatjuk a politikusoknak, hogy mennyire ostobák”. A karikaturistáknál ez úgy hangzik, hogy “a társadalom és a politika sötét oldalait mutatjuk meg”, mindezt persze mindkettő a kellemes szórakoztatás mellett. A kabaréban és a karikatúrában is megvan az a szándék, hogy kivágja a fekélyt az egyénből és a társadalomból.

 

Lukács Sándor bevallása szerint az ember és természet viszonyát taglalja most megnyílt kiállításának műveiben. Az évek során könyörtelenül belemásztunk a természetbe, de nem hagyja magát ő sem, lassan-lassan visszaadja nekünk, amit tőlünk kapott. Nem szabadna dacolni vele, mert többszörösen adhatja vissza, akárcsak Ludas Matyi. A legérdekesebb az, hogy egyik kezünkkel elrontjuk, a másik kezünkkel pedig rengeteg pénzt adunk ki arra, hogy helyrehozzuk, amit elrontottunk. Azt hiszem, lehetne ezt másképp is csinálni, amíg annyi éhező ember van a földön. Nem kell messzire menni, szembesülünk ezzel nap mint nap az utcán, csak éppen le kéne hajolni. Erre szeretném felhívni az emberek figyelmét. Nem a kicsi emberekét, hanem a nagyokét! Persze, embere válogatja, hogy ki mit ért belőle. Van, aki csak legyint, de azért az emberek javarészéhez eljut az üzenet. Nem csak fegyverrel lehet gyilkolni, hanem tollal is.  

 

A baráti nevetgélés után László Károly nagy vágyának adott hangot: valaki vegye már észre: a városban van nekünk egy Lukács Sándorunk, és van egy olyan újságírónk, hogy Kúti János. Ők ketten, meg egy zongorista és egy jó színész – és esküszöm, nem magamra gondolok–, valahol négyen havonta olyan aktuális kabarékat csinálhatnának, hogy messze menne a hírük, igazi városi nevezetesség lenne. Kúti János naprakész írásait, Lucky rajzait és a zongorista zenei aláfestését a színész tökéletesen összehangolhatná.

 

Mindenki Puki bácsija summázva az elhangzottakat és a lerajzoltakat Puszta Sándor költő Donum című versét idézte:

„Kaptál egy arcot
apád anyád arca

kaptál egy nevet
hordozd becsülettel

kaptál egy kezet
ne ereszd el ne ereszd el

kaptál egy szívet
igazíts rajta ha tudsz

kaptál egy világot
javíts rajta ha tudsz

kaptál egy életet
viseld el ha tudod

kaptál egy napot
még mindent jóvátehetsz”

 

 

Lukács Sándor-Lucky karikatúra-kiállítása április 22-28. között 10-től 24 óráig tekinthető meg az INdiVINO Wine Studioban.

 

(Ambrus Melinda)

Oldal megjelenítése: 907